Deprecated: Function set_magic_quotes_runtime() is deprecated in /nfsmnt/hosting1_2/6/d/6de4edbb-f024-41f9-b836-9cccfa7e53c0/gyano.hu/sub/gergo/textpattern/lib/txplib_db.php on line 14
gergo.gyano.hu: Golf 2 hangszóró kiemelő és 'A' oszlop készítés ..és a hifim története

·Golf 2 hangszóró kiemelő és 'A' oszlop készítés ..és a hifim története·

Posted by Gery at 2009-03-10 21:47 in golf-blog\ views:18099

Többen kérték, hogy írjam le, mit hogy csináltam a hangszóró kiemelő készítésekor. Úgyis régen írtam már ide, hát most megteszem, sőt akkor már leírom milyen volt, és milyen lett a hifi az autómban.
Az ajtópanelen található mély-közép, és az A oszlopra került magassugárzó elhelyezésének általam alkalmazott módját fogom nagy vonalakban bemutatni.

Katt a továbbra!

Kezdetben egy egyszerű, Panasonic fejegységem volt. Bőven elegendő volt nekem a szintén egyszerű, márkájára sem emlékszem már első szetthez. A 16-os szettet a gyári műanyag ajtópanelekbe szereltem be. Nem a legszebb volt, de szólt. Mélyláda nem volt, a kalaptartóban volt még 2 db 20 cm-es Magnat koax. Egy Mac MP4000 erősítő volt a felelős a hangzásért. Úgy gondoltam akkor, hogy szépen szól.
Aztán tavaly tavasz körül kigondoltam, hogy többre vágyom. Elkezdtem komolyan olvasgatni, kérdezősködni a témában. Úgy gondoltam, hogy ha fejlesztünk, akkor fejlesszünk úgy igazából. Semmi értelmét nem láttam megint belépő szintű cuccok vásárlásának, majd ha meguntam, eladásának.
Így esett a döntésem az Audio System Radion 165 komponens szettre.
Sokáig csak nézegettem, gondolkodtam, hogy hogy lenne a legszebb. Aztán további egyeztetések, beszélgetések közepette kezdett kialakulni a fejemben a kiemelőről alkotott kép. Volt sok variáció az elkészítésre: üvegszálból megcsinálni a műanyag ajtópanel alapján az egészet? Vagy fából megcsinálni az egészet? A neten sokfele nézegettem eddigi megoldásokat, de egyik sem tetszett igazán. Ötletelni persze jó volt.
Augusztus folyamán végül úgy döntöttem, hogy a gyári műanyagot a hangszóró rész mellett elvágom, magát a kiemelőt fából készítem el, majd a kettőt összeillesztem. Vasárnap lévén nem sok üzlet volt nyitva, a Praktikerben találtam kb 60×30 cm-es maradék lapokat. Anyaga azt hiszem 19mm-es MDF, de lehet pozdorjából, vagy rétegelt lapból is készíteni.

ezt feldaraboltam, vágtam rajta akkora lyukakat, hogy a hangszóró rendesen fel tudjon feküdni rajta, majd 2 réteget egymásra ragasztottam, és csavarokkal jól összehúzattam. A harmadik, felső réteg már vékonyabb rétegelt lapból készült. Ezen akkora lyukat vágtam, hogy a hangszóró a kerettel együtt megfelelően beleférjen. Nem akartam, hogy a keret nagyon kiálljon, süllyeszteni akartam szépen, épphogy csak a rács látszódjon ki. Ezt még nem ragasztottam hozzá, ezen alakítottam ki az elképzelt formát. Aztán a dupla laphoz való illesztés, átjelölés után dekopír fűrésszel könnyedén elkészült a teljes forma.

A forma kialakításával próbáltam a műanyag ajtópanel ívét követni. Elsőre csak majdnem sikerült, először úgy maradt, aztán az üvegszálazás előtt szétszedtem, és kiigazítottam. Bevallom, megérte.
Rögzítettem csavarral a felső lapot is, kireszeltem az oldalakból a kisebb hibákat, majd kialakítottam, lekerekítettem az éleket is.

Ki kellett még alakítani a műanyag és a fa határán lévő elválasztó részt, amely kitölti az ajtókárpit mélyedését. Ugye nagyon nem lenne szerencsés, ha errefelé menne a levegő.

A műanyag és a fa rész összeillesztéséhez a műanyagba sűllyesztettem 2 csavart, ezzel egy kis fadarabot fogattam fel, majd ezt húzattam hozzá a kiemelő részhez. Erről sajnos nincs kép. Ezt a biztos kötést Zsöde barátom megerősítette okosan mindenféle ragasztóval, tömítővel. Majd következett az üvegszálazás, amit szerintem túl is teljesítettünk. De akkor még nem döntöttem el, hogy a cucc festve lesz, vagy kárpitozva. Ezért mindenképp tökéletes felületre törekedtünk.

Felkerült az első adag üvegszálas gitt, következett a csiszolás, amiben aktívan részt vettem én is, mert amúgy az üvegszálért Zsöde a felelős. :)

Aztán megint gitt, meg megint csiszolás, majd finomabb gitt, és megint csiszolás. Nem tudom pontosan hányszor, de nem egyszer este későig ment a móka.

Ekkor már egészen jól éreztem magam, mert láttam, hogy valami alakul. De nem volt minden ilyen egyszerű! Hiszen a magasok még hátra voltak, azaz közben azok is elkezdtek készülni, csak egyszerre nehéz lett volna a kettőt leírni.. Python mesterrel való konzi után kialakult az A oszlopon a körülbelüli helye a magas sugárzóknak. Az igazi vájtfülüek több pozíciót is kipróbálnak, mire kialakul a megfelelő elrendezés (és ez vonatkozik a mélyközép hangszóróra is), nekem bőven elég volt, hogy megtudtam: a magasoknak körülbelül fülmagasságban kell lenniük, és vízszintes irányban kell sugározniuk. Többet erről a témáról sajnos nem tudok, nem vagyok hifispeciááálista. :)
Szóval, Zsöde szolgáltatott számomra valami féle sűrű purhabot, hogy tessék, faragjad ki a formát. :) Sosem csináltam még ilyet, de neki estem.

Hát farigcsáltam. :) Néha elrontottam, akkor ragasztgattam. Szépen lassan alakult a dolog, bár azt sem tudtam mi a cél. A forma folyamatosan alakult, a kezdeti botladozásnak szerintem nem sok köze lett a végeredményhez. Mikor egyik oldalra elkészült a körülbelüli minta, mondta mesterem, hogy akkor most másoljam le a másik oldalra is. Azaz tükrözzem. Ó. Ez nem igazán sikerült, így aki figyelmes, a mai napig megfigyelheti a kis eltérést a két oldal között. (De ne figyeljétek, eléggé fáj nekem ez amúgy is)
Mikor nagyjából kész voltunk a formákkal, ráillesztettük a gyári A oszlop takaró műanyagokra őket. Innentől megint Zsöde következett, előkészítette mintavételhez a cuccost, majd jött a bűvös üvegszál. :)

Kezdetben csak azt a részt sablonozta, és készítette el, ahova a magas került.

Majd később arra jutottunk, hogy inkább megcsinálja az egész oszlopot üvegszálból. Ehhez ráillesztettük az elkészült és tovább alakítgatott formát a műanyagra, majd következett újra a sablon készítés, gélezés, stb.

Nem gondoltam, hogy ilyen szép lesz a cucc, dehát a mester ember nagyon jól érti a szakmáját. ..azaz a hobbiját! :)

Miután megszületett a termék, még további gittelés és csiszolás következett, továbbá a magashoz megfelelő lyuk is ki lett fúrva.

Úgy alakult, hogy az A oszlop nem lesz bőrőzve, hanem festve lesz. Ezért mindenképp hibátlannak kellett lennie.

Festés nem lett túlbonyolítva, úgynevezett struktúr spray-t kapott a kicsike, amitől műanyag hatású felülete lett.

Ekkor már október volt. Ne feledkezzünk meg a kiemelőről sem, amely legalább két hetet töltött el egy bizonyos kárpitosnál, mert nem volt anyag… Elhoztam, majd egy másik kárpitoshoz került, ahol igazi bőrrel lett bevonva mindössze néhány nap alatt. Szerintem nagyon szép lett.

Ekkorra szintén Python tanácsait megfogadva már megvolt a STEG QM45.4-es erősítő, melyet használtan sikerült beszereznem. Megcsíptem egy használt Audio System HX10SQ mélyet is egészen jó áron. Ez természetesen zárt ládában kapott helyet. A reflex láda nem az én stílusom..

Mint említettem, nem vagyok vájtfülű, de az elkészült rendszert a Steg, és az előző Mac erősítővel meghallgatva lényeges különbségeket véltem felfedezni. Én csodálkoztam a legjobban a dolgon.
Még a Szöcskétől kapott kölcsön JVC fejessel is lényeges különbségek voltak az előző “rendszeremhez” képest, dehát ez érthető. A csúcspont akkor következett be, mikor sikerült beszerezni egy Pioneer P88RS II-es fejegységet. A megfelelő beállítások után (amelyet szintén Pythonnak köszönök) mennyei lett a rendszer hangja. A mély egy kicsit gyengécske volt, de nem zavart kicsit sem.
Nem is olyan régen viszont bekerült egy pár éves, de annál tökéletesebb Audio System F4-380-as erősítő, mely megadta az i-re a pontot, fantasztikus lett minden tekintetben. Most itt tartunk. És nyugodtan mondhatom, hogy jó ideig semmi másra nem vágyom a hifivel kapcsolatban.

  Textile Segítség